Valamikor régen egy híres férfi azt mondta,  hogy ennek a világnak a fejedelme a Sátán. Vajon mire gondolt Jézus, amikor ezeket a súlyos szavakat használta annak kifejezésére, hogy minden ember bűnben él? Ma már ritkán divat felismerni, vagy beismerni a bűnt. Sok embertől hallom, hogy ő bizony nem ölt embert, nem lopott, nem csalt, neki biztosan nincs bűne. Ilyenkor mosolygok, és az ilyen embert magára hagyom hitével, mert ha elmondanám neki az igazságot, akkor szörnyű ítéletet mondanék fejére. Ezt a cikket csak az olvassa tovább, aki valóban Istent keresi, és akit a tudásvágy hajt, hogy megtalálja Istent, nem célom senkit kettőségbe taszítani...!

Persze a tíz parancsolatból 2-3-at felsorolni nem jelenti azt,  hogy az embernek nincs bűne. Visszakérdezhetnék ilyenkor a keresztény hitű embernek: és szereti felebarátját? Én önmagát? Megszenteli-e a szombatot (a zsidó hét utolsó napját). Az, aki a tíz parancsolatot betartja, vajon képmutatás nélkül teszi azt, vagy őszinte odaadással. Ma már tudjuk, hogy egyetlen parancs létezik csupán, a többi mind ebből származik: Szeresd Istenedet és felebarátodat, mint önmagad. A felebaráti szeretetről már írtam ebben a kategóriában, annak alapján, mit jelent Istent szeretni? Illetve mit jelent önmagamat szeretni.

Ha figyelembe veszem, hogy Isten különböző megnyilvánulásai a szeretet, a béke, az igazság, az erkölcs, akkor ezt a parancsot mindig megszegem, ha ezek az aspektusok ellen cselekszem (gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással). Megszegem a törvényt, ha az élet egy aspektusát tagadom (a szeretetben nincs tagadás), ha megtöröm bármilyen okból a békét (pl.: egy anyagi ok miatt békétlenkedni kezdek), ha egy igazság (akár az én hitem, akár más hite) ellen cselekszem, illetve akkor is, ha megsértem saját és mások erkölcsi normáit.

Lássuk csak konkrétabban.  Bűnt követek el például,

• ha többet, vagy kevesebbet eszem/iszom/pihenek/dolgozom, mint amire úgy gondolom, hogy szükségem van,
• ha a hitem, vágyam, félelmem ellen cselekszem (mást hiszek, mint amit mondok, mást cselekszem, mint amit ígérek, stb.), például:
  • Ha pontatlan vagyok: bűnt követtem el, még akkor is, ha csak 1 percet késtem (igazság ellen cselekedtem)
  • Ha nem teljesítem adott fogadalmamat (házasságtörés, és más fogadalmak megszegése), vagy ígéretemet
  • Ha vágyom valamire, de félek beteljesíteni
  • Ha hiszek valamiben, de félek megnyilvánulni benne
  • Ha bűntudatom, kétségem, adósságérzetem van a tettem következményeként
• Minden olyan érzés, cselekedet, amivel megsértem a szeretetet
  • Gondolattal elkövetett bűnök a rosszindulat, irigység, tiltott vágyak (férfinak házas asszonyra vágyni erkölcstelen, mert ő már elkötelezte magát, ha a férfi vágya teljesülne a nő bűnbe kerülne), harag, stb.
  • Szóval elkövetett bűnök a rágalmazás, a pletyka, az átkozódás, istenkáromlás, hazudozás, stb.
  • Tettel elkövetett bűnök az emberölés, a lopás, a paráználkodás, a tettleges bántalmazás, stb.
  • Mulasztással elkövetett bűn például a bajban lévő ember segítésének elmulasztása
• Az erkölcs ellen elkövetett bűnök
  • egy másik embert meggyőződése ellen erőltetni valamely cselekedetre: nem dohányzót dohányzásra késztetni, antialkoholistát alkohol fogyasztásra buzdítani, vegetáriánust húsevésre bírni, stb.
  • egy másik embert megbotránkoztatni hitében: erkölcsös ember előtt meztelenre vetkőzni, nős férfiban vágyat kelteni más nő iránt (lásd média: minden terméket lassan meztelen nővel adnak el), illetve ugyanez a nőre is érvényes.
  • egy másik embert fogadalmáról, ígéretéről lebeszélni egy másik ígéret reményében

Sorolhatnám még a bűnöket, amelyeket az ember képes elkövetni. A kísértő,  a csábító mindig jelen van, nem patái vannak, nem is szarvai. Néha az édesanyánk képében jön el, néha a párunk, legjobb barátunk szájával szól hozzánk. Mivel a lelki törvényekről a legtöbb embernek (ezoterikusoknak is) fogalma sincs, ezért nem tudják mit cselekszenek: kettősséget okoznak magukban, vagy másban. Ez a kettősség pedig nem más, mint az Isten elleni lázadás, a bűn. Magad is beláthatod, hogy az Isten nem más, mint az igazság maga, akkor minden tett amit az igazság (a te hited és más hite) ellen cselekszel, az Isten elleni bűn, amely szenvedést, boldogtalanságot hoz a fejedre. Válaszolj őszintén a következő kérdésemre. Aki boldogtalanságot okoz magának, aki ennyire ellensége önmagának, az beteljesítheti-e azt a törvényt, hogy szeresd önmagad? Ugye nem, ha nem szereted önmagad, akkor mitől várod,  hogy boldog légy?

A bűnnek sok megnyilvánulását soroltam fel, de ahogy a törvénynek is egyetlen forrása van, úgy a bűnnek is egyetlen egy oka van: az emberiség többsége képtelen a megbocsátásra. Az egó elfelejteti a korábbi fogadalmakat, a korábban tett ígéreteket. Elfelejti,  hogy miben hitt gyermekkorában, vagy akárcsak 2-3 éve. Lehet, hogy a bennünk élő igazságnak (hitnek, amely a tudatalattinkban van) már nincs is értelme, csak fogva tart bennünket, mert azt egy tudatlan énállapotban szereztem, de amíg el nem engedem, és mégis mást cselekszem, addig bűnben élek és boldog nem lehetek. A megbocsátásra való képessége annak az embernek van, akiben van egy tisztán ragyogó fénypont a tudatában, amelybe kapaszkodhat: a Szentlélek. Ha ezt megtalálod magadban, minden bűnt képes vagy feloldani, és képes vagy felülemelkedni a sötétségen. Ismerd meg a fényt. Attól különül el a fény a sötétségtől, hogy a sötétség mindig kapni akar, még akkor is, ha éppen ad (képmutató, elvárásokkal teli  szeretet, pénzért, hírnévért munkálkodó ezoterikus tanítók, gyógyítók). A fény az más, ahogy a nap fénye, de akár a csillag fénye is egyformán hull bűnösre és igazra, a szeretet sem tesz különbséget igaz és hazug, családtag, vagy idegen között. Tanuljatok meg másokért élni, másokat szolgálni, győzzétek le a bűnt és tietek lesz a mennyek országa...

Egyszer el fog jönni az Isten országa, nem tudhatod mikor lesz, legyél készen rá, legyél éber, hogy ne érjen meglepetésként. Készülj rá úgy, hogy felöltözöl tiszta ruhába: megtisztítod, amennyire csak tudod a lelkedet, ahogy misére sem mész el rongyos ruhában, isten fogadására se menj el bűntől sötétedő lélekkel. Gyakorold a megbocsátást, az irgalmat, hogy méltó lehess a megbocsátásra és az irgalomra... Ne a kapzsiságban legyél első, és a paráználkodásban, hanem legyél első abban, hogy képes voltál megbocsátani haragosaidnak, hogy beengedted újra őket a szívedbe és képes vagy őket újra szolgálni, mint Isten elkóborolt teremtményeit. Ha így cselekszel, nagy lesz a jussod a mennyek országában, de ne jussért tedd meg. Tedd meg magadért, ebben az egyben légy önző és vedd el a boldogságodat, Isten nyújtja feléd... Ő szeret téged, ha te nem is szereted magadat!