Isten sokakat hív el, de csak kevesen kapnak bebocsátást. Ez a bölcsesség nem csak a Biblia, hanem szinte minden vallás szent könyvének rejtett üzenete. Azért vállalkoztam ennek a mondatnak az elemzésére, mert biztos vagyok benne, hogy páran közületek megértik az üzenetét és tűz gyúl bennetek, ami segít abban, hogy rátaláljatok az isteni útra. A föld népességének nagyobbik része vallásos, de hívő ember igen kevés akad.

Ha komolyan érdekel a cikk mondanivalója, előbb olvasd el "Az út..." című cikket. Akkor menj tovább az olvasásban, ha nincs a szíved tele előítélettel, mert amit olvashatsz, megbotránkoztathat majd. Néha nehéz hallani az igazságot, és főleg nehéz azonosulni vele, ha valakinek más véleménye van. Azonban aki képes rá, az megtisztul és felemelkedik, aki nem, az visszasüpped a sötét tudatlanság mocsarába. Lehet, ezek a szavak maguk is megbotránkoztatnak, azt gondolod nincs benne semmi magasztos... te tudd, ha szeretlek, megfedlek téged, mert azt akarom, hogy felébredj az illúzióból és tárd ki a szíved a valódi Isten felé. Nem a pénz istenének, nem is a csillagjóslás istenének, leginkább nem bálványok isteneinek, hanem az egyetlen igaz Istennek, aki van.

Sok-sok emberrel találkoztam és beszéltem már. Az egyik azt mondja, ha Istenről akar beszélni, hogy ő a békét felülről kapja. Néhány ezoterikus a gyógyító erőt, vagy más felhatalmazást is. Látom, szemük vérben forog a haragtól. Kíváncsivá tesznek, milyen istentől kapják felülről a békét, aki haragossá, iriggyé teszi őket.

Állok a templomban... ritkán megyek el, mert nem a templomban hiszek. Látom, hogy miközben az "átlag" nép unalomtól telve, amúgy kötelezettségszerűen énekli az egyházi énekeket, egy ember az oltár felé fordítva tenyerét átszellemülve, képmutató áhítattal mormogja a szent dalokat.

Egyszer egy szeretet közösség meghívott magához, hogy meséljek Istenről. A bemutatkozás alkalmával elmondták, hogy azért alapították ezt a közösséget, mert nem tudták elviselni az egyház hamis próféciáit. Hamarosan azon találom magam, hogy imádkozni kell. A "miatyánk" bántja a fülemet. Ez nem csak képmutató... az valami szörnyen unalmas és ahogy előadják, az már Isten elleni lázadás. Tanításul, kérem, hogy ismételjük meg... de úgy, hogy mindenki megnyitja a szívét, felszabadítja az érzelmeit és átadja magát az imának... higgyék el, hogy akihez beszélnek, az valóban hallja könyörgésüket... A második kísérlet talán képmutatóbb lett, mint először.

Elmentem egy reiki klubba. A mester hevesen mesélte, hogy a reikit nem lehet elrontani. Nem kell benne hinni, és a kezelés mindenki végezze, ahogy érzi, úgy sem lehet elrontani, mert minden reiki. Utolsónak értem oda, nem maradt hely a helyiségben, ahol a kezelések folytak... egy középkorú lány nálam is később érkezett, neki sem maradt... Föltalálta magát, arra kért, hogy kint a folyosón kezeljük egymást. Elmesélte, hogy kb. fél éve szívinfarktust kapott. 1-2 hónapja fordult a reikisekhez, de nem tudtak segíteni rajta - sem a tanítványok, sem a mester. Hát, nem akartam a folyosón fetrengeni, kértem őt, hogy üljön le velem szemben. Kétségbe esett, soha nem gondolta, hogy ülve, kézrátétel nélkül is meg lehet gyógyulni... pedig az történt. Beszélgetésünk végére a reiki kezelések is véget értek. A lány örömmámorban úszva mesélte a többieknek, hogy képzeljék megszűnt a mellkas-szorítása, és szabadnak érzi magát, erővel van telve. A reiki mester nem habozott reagálni... nekem esett, hogy ez itt egy reiki klub, itt annak kell történnie, amit ő mond, mert ő felelős az emberekért. A felelőssége nem gyógyította meg a beteget, de a lány hite és megbocsátása igen...

Hasonló történetek ezreit tudnám elmesélni, amelyeket tapasztaltam. Magukat boldogsággal ámító ezoterikusok tanítottak olyan embereket, akiknél ő maguk sem voltak jobban felkészülve. Vak vezethet-e világtalant? Vajon ezek az isteni utak? És hova vezet az ilyen út?

Nézz magadba, és válaszolj őszintén a kérdésemre! Boldog vagy? A válasz négyféle lehet, illetve ezekhez a válaszokhoz négyféle út is tartozik. Ezekről fogok most pár gondolatot írni, döntsd el, te melyik utat járod, és melyik úton szeretnél járni...

Az egyik lehetséges válasz a hazug "igen". A szád igent mondana, de a szívedben mégsem érzel az életed minden pillanatában feltétel nélküli örömöt. A külvilág talán boldognak lát, hiszen mindent megteszel, hogy annak lásson, életed nagy részét annak az illúziónak a felépítésére, illetve fenntartására pazarlod, hogy ez a látszat soha meg ne inogjon. Annyi időt pazarolsz a hazugságaid igazolására, hogy már te sem ismered önmagadat, és bár lennének dolgok, amelyeket szeretnél megélni, amelyek igazából boldoggá tennének sem időd, sem pénzed nincs... azt mind felélte a hazugságod. A látszat és az illúzió sok időbe és sok pénzbe kerül. Az igazság kevesebbe és szabaddá tesz. Eltévelyedtél és az isteni útnak a közelében sem jársz, ha boldog akarsz lenni, tanulj meg először magadhoz szigorúan őszinte lenni, aztán másokhoz. A világ igen nagy része ebben a kategóriában él. Az is, aki ezt nem ismeri be.

A másik lehetséges válasz, az őszinte "nem". Bár most a szíved és a szád is nemet mondott a kérdésemre, mégis magadban hordozod a boldogság magját, nincs más tennivalód, mint elvetni a magot, gondozni és learatni a gyümölcsöt. Még nem jársz egyenesen az isteni úton, de valahogy mégis közel jársz hozzá, kerülgeted, de nem mersz dönteni. Sok időt és energiát, pénzt pazarolsz arra, hogy boldog légy, mégsem megy. Ha ezt az utat járod ne aggódj, nem veled van a baj, csupán nincs elég tudásod ahhoz, hogy miként kerülhetnél közelebb a boldogságodhoz. Ez a tudás megszerezhető, keress egy tanítót, aki segít megérteni a saját lelked. Ezen az úton négy dolgot kell megtanulnod, hogy boldog légy: tanuld meg kijelölni a célt, tanulj meg dönteni (igaznak maradni minden pillanatban, kettősség nélkül), tanulj meg áldozatot hozni (elengedni, megbocsátani) és tanulj meg szeretni (elfogadni, hogy más is van, mint te, a te célod, a te érdeked, stb.).

A harmadik lehetséges válasz a hazug "nem". Felszabadult ember vagy, és ritka mint a fehér holló. Számodra nincs más bölcsességem, mint,  hogy ne hazudj:) Bár azt is szabadon teszed... Rólad nehéz eldönteni, hogy angyal, vagy csak bolond vagy... de ismered a titkok titkát, az biztos. Ha az emberek olyanok lennének, mint te, a világnak vidám lenne és kevésbé illúziorikus.

A negyedik lehetséges válasz az igaz "igen". Isten angyala, te aki olvasod soraimat, készülj, mert elérkezik a te időd. Isteni úton jársz, nem rettent félelem és nem szennyez hamis vágy. Az igazságot követed, a hitedért halsz, ha kell. Kegyelmet osztasz annak, ki megérdemli, mosolyod lelkeket gyógyít, hangod Isten igéje. Isten harcosa lettél, de kardod nem acél, kételyeket oszlatsz el, hogy a lélek nyugodjék. Kár, hogy itt a földön oly kevés él belőled...

Az Isten nem fent van, mert ha ott lenne, az emberek lennének a legboldogtalanabb lények, hiszen a zsiráf feje, illetve a madarak is közelebb lennének hozzá, mint az ember. Az Isten nem is lent van, mert a vakondok és tenger mélyén élő állatok megelőznének bennünket. Az Isten és annak országa a szívünkben van. Ott él minden létezőben és mindenben. Az ember nem tud visszatalálni az istenéhez, mert elszakadni sem tudott. A létezés végtelen aspektushalmazából kisebb-nagyobb mértékben minden aspektus megtalálható az emberben. Nem tud sem szeretet nélkül élni, sem igazság nélkül létezni. Az igazi kérdés nem az, hogy van-e benne a fenti aspektusokból, hanem az, hogy az boldoggá teszi-e őt.

Nem a képmutató vallásosság teszi az embert boldoggá, hanem az, ha felismeri és megérti, hogy mit jelent boldognak lenni. A ismeret által magunkra vett kötelezettségek, amelyek nem szólítják meg az értelmet, puszta szokássá alacsonyodnak le. A tudás illúziója megakadályoz bennünket, hogy felismerjük hibáinkat és megadjuk magunknak azt a kegyelmet, hogy továbbléphessünk a tudatnak arra a szintjére, amelyen elégedettebbek, boldogabbak vagyunk.

Isten nem a cselekedeteket, hanem a szíveket vizsgálja. Hazudhat valaki a szavával, hazudhat a tettével, de önmagának hazudni, minden hazugság felett a legszerencsétlenebb dolog. Ha boldog ember akarsz lenni, azt csak akkor éred el, ha életutad célja nem más, mint boldognak lenni, ez pedig nem függ attól, hogy van-e pénzed, hogy van-e lakásod, van-e barátod, vagy párod. Ez attól függ, hogy képes vagy-e bármit szabadon megélni, amit az élet eléd hoz. Képes vagy-e változni a boldogságért, képes vagy áldozatokat hozni érte, sokszor nem anyagiakat, hanem lelkieket. Isten országába nem az juthat be, aki első (a képmutatás által), hanem aki utolsó: aki nem tartja magát fontosabbnak a többi embernél, aki képes együttműködni bárkivel a saját boldogsága érdekében.

Fogadd be, amit tanácsolok neked. Az Istenhez vezető út, nem túl széles. A reiki, a horoszkóp, a mágia, a boszorkányság útján sokan járnak, szélesre taposták az ösvényt... mind a pokolba vezet. Az Isten országába vezető úton kevesek járnak. Lehet nem találkozol senkivel, ha jársz rajta. De ezen az úton kerülöd a hazugságot, keresed a békét, az erkölcsöt és jutalmad szeretet és boldogság lesz. Felszabadulsz a sötétség fogságából, amelyet félelmeid, hamis vágyaid jeleznek. Képes vagy rá... de ne higgy mindenkinek, aki maga is sötétségben él, hanem higgy annak, aki az életét adná érted... és adta is kb. 2000 éve. Az isteni utat nem az út minősége, hanem annak célja jellemzi.