Választások |
Írta: Administrator |
2011 május 30. (hétfő) 09:16 |
Magyarország demokratikus állam, ha eljő az ideje, választ. Jellemzően a fejlett demokratikus államok ilyenkor programot szoktak választani, a magyarok pártot és ígéreteket. Nem tanulnak a múltból és újra elkövetik ugyanazt a tévedést. Az ígért és be nem tartott üzeneteket úgy hívják, hogy hazugság, azt a képzetet, amelyek kapcsán az emberek pedig remélnek, annak a neve: illúzió. Persze, hazugságaikért nem csak a pártok felelnek, hanem az ember tömeg is, akinek szüksége van illúzióra és nem olyan erőre szavaz, aki igazabb képet fest a valóságról, hanem olyanra, aki nagyobbat ígér. Milyen erkölcsű nép az, aki hazugságon kapja vezetőit és újra megválasztja azt. Ne hidd, hogy egyetlen párról beszélek, egyetlen nagy párt sem különb a másiknál. Aki pusztán vonzódik egy párthoz és nem az igazsághoz az sötétségben tapogatózik, azonban az a ragaszkodás, amely miatt az ember és a társadalom is megreked, az a sötét valódi természetének köszönhető. Minden választó megérdemli a sorsát. Sírnak, ha veszteség éri őket, de soha nem gondolnának bele az ország gazdasági folyamatában. Kapni akarnak, hisz az egó kapni akar, de kapni akarnak a pártok vezérei is, és tagja is. Amíg ez így van, addig a sötétség dúlja szabad harcát a vidéken, hatalomvágytól ittas párvezérek tévesztenek meg minden embert, s nincs egyetlen magyar sem, aki végre szolgálni akarná ezt a népet. Ha lenne egy igaz is a pártok között, akkor annak vezére nem a másikat gyűlölné, hanem képes lenne lemondani a hatalomról, fölajánlani segítségét a köznek, hogy megszűnjön ez a kettősség a társadalomban. Csak az ördög képes mindent feláldozni, hogy hatalma legyen:
Erre a kettősségre rámegy az ország. Egyre szegényebbek az emberek. Válság van? Az is! De a válságból kijutni kettősségben, szinte lehetetlen vállalkozás. A mélyről csak az egység emeli fel a tudatot. Elmentek a befektetők? El bizony, a bizonytalanságot nem szeretik a gazdag emberek és cégek sem. Ugye, érted? A jelenlegi helyzetet épp a vezető és ellenzéki pártok okozták.
Az elmúlt választási ciklusokban, ha egy párt alulmaradt, azt mondta, hogy ő konstruktív ellenzékbe vonul. Képmutató kijelentés volt minden esetben, mert konstruktivitás miatt nem alakult volna ki a kettősség. Ebben az esetben a párt építő jellegű javaslatokat dolgozott volna ki, hogy így is segítse a kormány munkáját, s a hangsúly nem a másik lejáratása lett volna. Miben higgyen az ember, ha egy pártnak szinte egyetlen ígérete sem igaz? Könnyű azt mondani: „ de a másik párt…”.
Azok az erők, akik keresztény értékűnek vallják magukat, azok nemhogy Istenben nem hisznek, de a keresztény értékek kimondása is súlyos Istenkáromlás a szájukból. Egy hithű keresztény:
Nem akarok egyik pártnak sem kedvezni. Azt szeretném, ha elgondolkodnál arról, amit leírtam, és a megtévesztés helyett az igazságot keresnéd. Egy hívő ember nem azt a pártot támogatja, amelyben az egyház jobban jár anyagilag, hanem azt a pártot támogatja:
Ha képmutatókat követsz, te magad is képmutatóvá válsz. Ez a törvény. Ha világosságot akarsz látni, a világosság döntsön általad, ne a félelem, és ne a vonzódás, a kapni akarás. Ha így tesz minden ember, akkor majd lesz miből adnia az országnak, és akkor majd abból te is részesülhetsz. Addig pedig dolgozni kell… és helyes döntések sokaságát meghozni. Az elmúlt 20 évben nem ez történt! |
Utolsó frissítés: 2011 május 30. (hétfő) 09:30 |